.

2013. szeptember 30., hétfő

Brokkolis egytál



 Maradék felhasználásával készült ez a nagyszerű rakott étel. Egy kevés krumplipüré volt megmaradva, néhány fej párolt brokkoli, egy zacsiban három darab virsli is árválkodott. Laktató ebédet hoztam össze belőlük.

2013. szeptember 29., vasárnap

Mindent bele gyümölcskenyér

Álldogáltam egy darabig a kamrában, aztán a hűtő előtt, gondolkodva, hogy mit is süssek? Mi van itthon? De olyan valamit szerettem volna, hogy csomagolni is tudjak reggel a gyerekeknek. 
 Az Erdélyi konyha szeptemberi számában van egy málnás, fehér csokis kenyér Edó konyhájából. Ez volt az alap, amit aztán átváltoztattam.
A végeredmény finom szaftos, csokis, gyümölcsös lett. 

2013. szeptember 27., péntek

Szőlős- őszibarackos lekvár

 Aromás, illatos Othello szőlőből készítettem, őszibarackkal vegyesen. Főzés után a szőlő aromája is megmaradt, a barack is érződik benne. Ízletes lekvár lett belőle.


2013. szeptember 26., csütörtök

Fehér kenyér egyszerűen

A napokban Gionetta  az irodájában fantasztikus fehér kenyeret dagasztott, így tanította egy indiai tanítványát. A kenyér olyan szép lett, hogy eldöntöttem másnap megsütöm. Egy kis olajat tettem az eredeti recepthez, máson nem változtattam.
Ilyen lett! Belül kissé tömöttebb mint az öreg tésztával készült társai,  de finom! A héja pedig ropogós.
Még melegen fotóztam, aztán letörtem azt a szép nagy, ropogós csücskét és vajjal megettem:-)

2013. szeptember 25., szerda

Hordós savanyúság

Aki kóstolta tudja milyen finom tud lenni ez a savanyúság. Minden ősszel teszek el egy kisebb hordóban (30 l). Az elmúlt évek alatt kialakult, hogy  miből kell bele több, miből kevesebb az szerint, hogy mit szeretünk jobban. Két-három hét alatt érik be, majd utólag ezt a fotót pótolom.

2013. szeptember 24., kedd

Szilvás fonat

 Puha kelt tészta, belsejébe párolt fahéjas- citromos szilva. A rudakat úgy formáztam mint a rétesnél, itt megnézhetitek.

2013. szeptember 22., vasárnap

Méteres kalács- SAD 18


 
Ildikó a házigazdája a SAD 18. fordulójának, amelynek a: ,,Falusi konyha, népi ízek... ''a mottója. 
  Gondolkodtam a kiírás láttán. Falusi konyha. Mit is, mit is?
Városi gyerek lévén nagymamám konyhája elevenedett meg. A falusi vidék, a disznóvágások, a kolbásztöltések, a sok finom sütemény. De mivel is fogadott többször minket? Igen, süteménnyel. A méteres kalács, emlékszem, nagyon szerettük!
  Nagymamám sajnos már nincs köztünk, a receptem sem volt meg. De hiába is kérdeztem volna tőle, pontos receptet nem tudott volna adni. Érzésből fiam, érzésből- mondta volna. Így édesanyámhoz fordultam segítségért, talán neki megvan a receptje. Meg is kereste, le is diktálta. Aztán az internethez fordultam, ott is keresgéltem, a kettőből egyet csináltam.
 Régen a krémet tejjel, liszttel főzték, mivel nem volt pudingpor. Újabban pudingporral, legtöbben puncs ízűvel készítik. Én maradtam a megszokott vaníliakrémnél, nekem ez az eredeti, emlékeket felidéző falusi íz.