Piskóta tészta

 

Ez is egy régi, különleges recept. Amikor olvastam, el sem tudtam képzelni, hogy milyen lehet a végeredmény. Egy gyúrt tészta és mégis piskóta. Fél adagot próbáltam ki, még szerencsére, mert ez is felvett egy fél kiló lisztet és annyi mini piskótagolyóm lett, hogy két napig volt amit együnk. Itt is beigazolódik az, hogy régen maréknyi lisztből nem dolgoztak. Ha sütöttek, akkor egy hétre való készült egyszerre.

  Ajánlom, készítsétek el. Nagyon finom kis piskótaszerű golyókat kapunk, melyek még másnap is élvezhetőek, puhák, finomak. 

 Lehet nagyobb formával is vágni. Elsőből nem mertem, arra gondolva, hogy a kisebb jobban kisül, de nincs vele semmi gond, lehet fánkméretet is készíteni.

Az eredeti recept így hangzik:

Felütünk hat egész tojást, hozá adunk három boros pohár cukrot, ugyan anyi tejfelt egy kávés kanál pezsgő port egy csipetnyi sót és ehez anyi lisztet hogy gyenge tészta legyen hogy lehesen nyujtani és akkor kiszagatni és zsírba kisütni.

Megj: A régi borospohár mérce 1 dl, a pezsgő por a sütőpor. Fél adagot készítettem el, mely fél kiló lisztet vett fel. Puha, de nem ragadós tésztát kaptam, melyet kis körformával szaggattam ki és bő, forró olajban kisütöttem. Fantasztikus a tésztája, akárcsak a piskóta. A kis tésztakorongok a forró olajban labdává gömbölyödtek. Másnap is puha maradt. A fél adagból két tele mélytányér piskóta sült ki.