.

2012. március 28., szerda

Régi idők ízei

Jó néhanapján a pincében lomolni. A rejtett zugokban kincsekre bukkanhat az ember. Megsárgult lapok emlékeztetnek az elmúlt idők, őseink ízvilágára. Egy tartalmas, kiadós ételt idézek meg a pince mélyéből.

Káposztás bableves (1940-ből)

Fél kiló babot megfőzünk háromnegyedrészig puhára , aztán hozzáadunk fél kg savanyúkáposzát, azzal is főzzuk amíg jól összeforrott. Készítünk egy világos, hagymás rántást, teszünk bele pirospaprikát, és a bab levével feleresztjük, karikára vágott kolbásszeleteket rakunk bele és végül 2 dl tejfölt adunk hozzá és aki szereti, adhat még bele csipetkét is. Mint egytát étel is megállja a helyét. Így hangzik az eredeti recept. Kicsit modoísítottam rajta, tettem bele két szál répát, apróra vágva, és a tejfölt a végén, tálaláskor szervíroztam.

6 megjegyzés:

  1. Ennek a receptnek nagyon örülök!
    Köszönöm!

    VálaszTörlés
  2. Tiszta szívesen mági! Nekem is öröm az örömöd.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szeretem ezt a levest! Az édes káposztával készült változatát blogoltam régebben. Házi, saját paradicsomlével savanyítom...

    VálaszTörlés
  4. Édes káposztával is kifogom próbálni. Tényleg finom leves.

    VálaszTörlés
  5. Sanavyú káposztát levesbetétként eddig kizárólag a kiszely levesben ettem, abban viszont nagyon ízlett, szerintem kipróbálandó így is:)

    VálaszTörlés
  6. Megéri kipróbálni, nem fogsz csalatkozni benne.

    VálaszTörlés