A könyv 1925-ben volt kiadva. A megsárgult lapokat forgatva, megtaláltam amit kerestem. Természetesen ez a recept egyáltalán nem hasonlít arra, ami az én receptes füzetemben van. Azt viszont elmondhatom, hogy ez sokkal porhanyósabb, finomabb.
14 dkg vaj
14 dkg liszt
10 dkg darált mandula (nálam dió)
1 kis citrom leve és reszelt héja
1 kis üveg baracklekvár
csokoládé glazúr ( nálam egy tábla olvasztott étcsoki 1 ek olajjal elkavarva)
A vajat a liszttel jól összedörzsöljük, hozzáadjuk a darált mandulát (diót) , a citrom levét és reszelt héját, ezt összegyúrjuk, késfoknál vastagabbra kinyújtjuk, kisebb fánkvágóval kivágjuk, a tepsit vajjal kikenjük, liszttel kiszórjuk (én sütőpapírra tettem), belerakjuk a kis fánkokat, világosra sütjük, baracklekvárral bekenjük, kettőt összeragasztunk, csokoládé glazúrral bevonjuk.
Ui:
Csodálkoztam, de nem jár bele sem cukor, sem sütőpor. Miután összegyúrtam nagyon puha tésztát kaptam, még egy kis lisztet szórtam rá, elbírta.
Sülés után egy darabot ki akartam venni a tepsiből, egyből kettétört. Hamar rájöttem, hogy kell hagyni kihűlni, nagyon-nagyon porhanyós.
Érdekessége, hogy ahogy sültek a korongok egy picit a tetejük megemelkedett, így alulra képződött egy kis horpadás, amit becsületesen megtudtam tölteni baracklekvárral.
Savanykás, diós, de eléggé édes mégis a csokitól meg a lekvárban levő cukortól.
Ebből az adagból 27 darab islert kaptam.
Nagyon jól néznek ki és érdekes a recept is, hogy cukor nélkül készült. Még hogy a mai receptek a modernek...:))
VálaszTörlésKöszi:-) tudtak Ők:-)
TörlésÉn is készülök islert sütni karácsonyra, régebb sokszor sütöttük, mostanában nem:) Tényleg érdekes ez a recept, amit te hoztál, még egy kis változtatás és cukorbetegek is fogyaszthatják.
VálaszTörlésNagyon guszták a tányérodon:)
Erre gondoltam amikor sütöttem, hogy diétás lekvárral és csokival cukorbetegek is fogyaszthatják:-)
TörlésMég soha nem készítettem islert, pedig már nagyon rég készülők rá. Azt hiszem e recept szerint fogom elkészíteni, tetszik. :)
VálaszTörlésÉs nagyon guszták, szívesen elfogadnék egy-két sütit. :)
Nagyon finom, csak hagyd kihűlni a karikákat a tepsibe, mert nagyon törékenyek. Aztán amikor óvatosan megtöltöd a lekvárral és a csoki is rászárad, akkor már bátran lehet fogni és harapni:-)
TörlésEz tetszene a férjemnek is , meg is sütöm neki!
VálaszTörlésNagyon jól kezdődik a szakácskönyvben látható mandulás kifli.
Nem írnád be a folytatást?
Marika
Természetesen beírom:-)így szól:
Törlés20 dkg porcukrot, 20 dkg héjazott darált mandulát 1 tojás fehérjével, fél citrom levével összegyúrjuk, kis kifliket formálunk belőle, mandulás vaníliás porcukorba forgatjuk, kikent és lisztezett tepsibe téve, langyos sütőben megsütjük világosra.
Ennyi a recept. Úgy látom, hogy ebben nincs semmi zsiradék, inkább kekszes állagú kiflinek nézem. Ha tetszik és elkészíted, majd szólj légyszíves, hogy milyen lett:-)
Ez a recept is érdekes, most filózok rajta, hogy liszt sincs benne:-) mindjárt nekiállok megsütni, persze dióval, mert mandulám az ennyi nincs itthon:-)
TörlésKöszönöm, megírom majd!!
TörlésMarika
Újra szaporodik a mentett és kipróbálásra váró receptek száma, jól hangzik ez a sütileírás is, meg persze jól is néz ki! :) Tetszik a tányérkád, nagyon aranyos! :)
VálaszTörlésKöszi Hankka:-) a tányérka is nagyitól örökség, mint a recept:-)
VálaszTörlésEz annyira tetszik, történetestől, tányérostól és a süti is elkészül.
VálaszTörlésKöszönöm, szép, örömteli hétvégét Kedvesek:)))
Örömteli hétvégét Neked is drága:-)
TörlésNagyon finom lehet, diósan, citromosan... Én nem hiányolnám belőle a cukrot, nem részesítem előnyben a nagyon édes sütiket.
VálaszTörlésSzívesen belelapoznék a régi recepteskönyvbe, vonzódom hozzájuk:-)
Nem is hiányzott belőle a cukor, pontosan annyira édes volt, amennyire kellett.
TörlésGyere lapozgasd, annyira szeretem én is:-)