Újra Pavlova

Amikor az első Pavlovát sütöttem, jó volt, de hibás. Megégett az alja. Hagyományos sütőm van, ezért rendeltem egy lerbe való hőmérőt, az ilyen kényesebb dolgok sütéséhez, és tökéletesen bevált! A Pavlovám tökéletesre sikeredett! Annyira, hogy délutántól estig, a nagy tortából morzsa sem maradt.
Most: 9 tojásfehérjéhez tettem
      36 dkg porcukrot
      1 csipet sót
      1.5 ek ecetet (10%-os)
      1.5 ek étkezési keményítőt

A fehérjéket elkezdtem fölverni a sóval és kanalaként adtam hozzá a porcukrot, amíg kemény hab nem lett belőle. Az utolsó kanál cukorral összevegyítettem a keményítőt és azt is belekavartam a habba, majd az ecetet is. Annyira kemény fényes hab lett belőle, hogy ha késsel belevágtam, meglátszott a nyoma. A sütőt előmelegítettem 150 fokra. Egy tepsibe sütőpapírt tettem, a habot beletettem úgy, hogy a közepe alacsonyabban legyen, a széle körben pedig magasabban. Betettem a sütőbe és lennebb vettem a lángot, figyelve a hőmérőt. 140 fokon hagytam 1 órát sülni, majd lezártam a lert. Lesz, ami lesz alapon, otthagytam a sütit a csukott sütőben és lefeküdtem. Ott hűlt ki. Reggel izgatottan vettem ki, ellenőriztem nem-e esett össze, vagy égett meg? De nem! Tökéletes lett! Kívül ropogós habcsók, belül puha, krémes.
   
     3 dl natúr tejszínhez tettem
     2 ek vaníliás porcukrot, habbá vertem és a tortára kentem. Eperrel díszítettem. Megjegyeznem még, hogy ezután már csak natúr tejszínt fogok használni, össze sem lehet a friss ízét hasonlítani más típusú tejszínekkel.