Hazafele jövet az óvodából Bencém kért, hogy menjünk be az üzletbe, vegyünk egy óriás Túró Rudit. Igen ám, csak nem volt épp óriás, erre jött a hiszti, hogy neki márpedig az kell, ha nem akkor vegyek két kicsit. Magyaráztam, hogy egy kicsi elég lesz most, mert nemsokára ebéd, de nem hagyta abba a börőkölést. Megfogtam és kimentünk az üzletből Rudi nélkül.
Itthon csak kért, hogy vegyünk holnap, keressünk valahol óriásit. Ekkor jött az ötlet, hogy készítsünk itthon. Rákattantam a netre, megnéztem több receptet és már kavartam is a krémet. Eddig ment minden simán. A megformált rudak mentek a hűtőbe, mi meg edzésre. Este, miután a gyermek elaludt nekiláttam, hogy vonjam be csokival a rudakat. Pepecs munka, azt állítom. Próbáltam leönteni, túl sok csoki folyt le. Aztán kanállal óvatosan öntöttem a tetejére, oldalára, de lassan ment, már késő volt, gondoltam egy nagyot. Vettem egy hosszú vékony fapálcikát, ráhúztam egy csóré Rudit, majd a csoki fölött forgatva kanállal öntöttem rá. Már majdnem táncra perdültem, hogy ez milyen jó módszer, amikor a meglágyult massza fele belepottyant
a langyos csokiba. Hmm, nem jó, mégsem jó, maradt a kanállal való öntögetés, kenegetés.
Örültem mikor kész lettem végre, kimosakodtam és mehettem aludni.
Reggel na jövök, hogy fel kellene szedegetni. Szépen körbevágom, eddig ok. Vékony késsel nyúlok alá, hogy a leragadt csokitól felsegítsem, erre ropp-ropp, töredezik. Lemeredtem. Most mit csináljak? Ezt hogy szedem fel? Ott nem maradhatott.
Eleget kértem, hogy légyszi, légyszi maradj egybe, de nem hatódott meg. Kínlódva, csupa csokisan újra, nemcsak én, körülöttem minden, valahogy felszedegettem, közben sűrűn mondogattam, hogy ilyennek sem fogok egyhamar neki.
Az íze viszont finom, Bence reggeli után örömmel majszolt egy óriásit:-)
Ha van tapasztalatotok, vagy jó módszeretek osszátok meg velem, szívesen fogadom:-)
Így készítettem:
40 dkg tehéntúróhoz adtam
4 ek vaníliás porcukrot
4 ek tejfölt
5 dkg puha vajat
1 citrom reszelt héját
1 kk citromlevet.
A bevonáshoz:
2 tábla Boci étcsoki
Házi, jól kicsöpögtetett túróm volt, megbírta a nedves anyagokat, könnyen megtudtam formázni. Ha hígabb, lehet zselatint is tenni hozzá, vagy gézben kell hagyni kicsöpögni. 4 órát pihent a hűtőben lefóliázva.
A csokit vízgőz fölött megolvasztottam, bevontam a rudacskákat. Reggelig hagytam dermedni, aztán nagy nehezen felszedegettem és lehetett eltüntetni:-)
15 rudam lett ebből az adagból.
Nekem is volt már túró Rudi próbálkozásom, de sajnos ugyanaz a gondom volt, mint neked. Nagyon finom volt az íze, de a csokival való bevonás elég bénára sikerült, így fel sem került a blogra.
VálaszTörlésNem tudok hasznos tanácsot adni ez ügyben, én is várom majd az okosabbak hozzászólásait. :)
Azért nem adom fel, a következő majd jobban fog sikerűlni:-)
TörlésNagyon jól néznek ki! Bevonásban nincs tanács sajnos, viszont szerintem, ha már valahogy rávarázsoltad a csokit, mindenképpen sütőpapírra tedd őket dermedni, arról tökéletesen, könnyen lejön.
VálaszTörlésTényleg, köszi szépen! A sütőpapír jó ötlet! Hogy ez nem jutott eszembe:-)
TörlésEgy ilyen receptem nekem is mentve van de még nem próbáltam ki mert az unokám mostanában nem kéri a boltit sem . Nagyon guszta lett , bár gondolom milyen csokis lehettél:-)) A lényeg hogy sikert arattál vele!
VálaszTörlésMaszatos munka volt mindenképp. A csokizás félresikeredett, de ízre teljesen jó:-)
Törlés:)
VálaszTörlésFémtálcára, vagy műanyagtálcára - alufóliával fedve, tedd le a bevont csokit... De előtte bármelyiket használod vékonyan kend be semleges ízű étolajjal!
Biztosan fog sikerülni! Én általában golyókat szoktam "becsokizni", persze, ha a kisfiadnak a Nagy Túró Rudolf az igénye, hát hajrá! A legnagyobb öröm, ha látjuk, hogy ők örülnek :)
Jó csokizgatást!
Üdv:
Györgyi
Köszönöm Györgyi!
TörlésA golyókra gondoltam én is, mikor mókuskodtam nyakig csokisan, de már késő volt:-)
Köszönöm az ötletet, a fóliáról biztosan simán le fog jönni. Tapasztalat kell hozzá:-)
NAgyon guszta lett! :) Én szilikon lapra tenném mert arról tuti hogy lejön. Ha nincs szilikon lapod akkor sütőpapírra :)
VálaszTörlésVan Millye! Most csak nevetek magamon:-)
TörlésKöszi az ötletet!
Ilyen irányú tapasztalatnak sajnos teljesen híján vagyok, de nagyon tetszett a sztorid! És tudod mit, én is megpróbálkozom vele amint lesz egy kis szabadidőm és beszámolok majd! Én egyébként bevonás előtt bedobtam volna a rudakat a fagyóba egy fél órára...de ez csak egy kósza tipp...
VálaszTörlésA rudakkal minden rendbe volt, de gondolhatod, hogy a meleg csoki mikor a vajas túróra rákerült, hát simán ellágyította. Amit itt fentebb javasoltak szerintem mind jó: szilikonlap, sütőpapír vagy sütőpapír. Ezekről fellehet szedni:-)
TörlésNa:-) az egyik papír helyett fóliát akartam írni:-)
TörlésNe haragudj, de jót mosolyogtam az írásodon, nagyon tetszett. Viszont nem vagy egyedül, mert egyes finomságnál én is szoktam hasonlóan járni - olyankor már magamon is nevetek, hogy mit összeszerencsétlenkedem. :) ...és alig várom, hogy a végére érjek.
VálaszTörlésEgyébként én az ilyesmit mindig jó minőségű sütőpapírra teszem, tuti, hogy arra nem ragad le, könnyen feljön.
A rudit pedig én is megkóstolnám... :)
Mit szólsz mi,yen is lenne, ha minden egyből sikerülne? Tanulunk ezekből a dolgokból és ez így van rendjén, csak abban a pillanatban nagyon bosszantó tud lenni:-)
TörlésIgen, a sütőpapír jó megoldás, köszi.
Azért látom, lett kicsi is, nagy is! :-)
VálaszTörlésNem is értem, én miért nem próbáltam még!?
Pedig finom, csak hát a csokizás:-)
TörlésEléggé lehűteni a rudakat,esetleg fagyasztani.2 fogpiszkáló a két végébe és vmi támasztékra sorba pakolni hogy ne érjen le az alja.ha nem működik még mindig ott a papír,frissen tartó fólia.
VálaszTörlésA meleg csokitól ha fagyos is kienged és lepotyog. A támasztás nem működik, viszont sütőpapírra, fóliára tenni igen. Köszönöm!
Törlés